Az ambícióról

Őszintén szólva, nem igazán tudok mit válaszolni az olyan kérdésekre, hogy ‘Hol látod magad öt év múlva?’, ‘Mit szeretnél elérni?’, ‘Milyen terveket szeretnél megvalósítani?’. Ilyenkor enyhén ideges remegés rázza meg a gyomromat (Kellene valamilyen tervnek lenni? És mi van, ha nincs? Akkor megbukok az ambiciózus vizsgán?), de legtöbbször kikívánkozik belőlem a nemtom. Közeli barátaimnak, családomnak nagy vonalakban fel szoktam vázolni egy tökjólennehaígylenne szenáriót, egy szerény mosollyal hozzátéve, hogy aztánmajdmeglátjuk, mert ők ismernek és megértenek. Hivatalosabb helyzetekben pedig azt mondom, amit elvárnak tőlem, vagy maradok az őszinténél. Ahogy öregszem, egyre kevesebb kedven van kertelni, és viselkedni, mert mi értelme magunkat és másokat áltatni? Nem sok. Különben sem emlékszem, hogy bármelyik állásinterjún  egy részletes három vagy öt éves tervvel igyekeztem volna meghódítani a közönséget, mégis felvettek. Sehol nem is maradtam három-öt évnél tovább. Ennek semmilyen különösebb oka nem volt, mindössze az, hogy szeretem a változatosságot.

Lehet, hogy most valakinek az a benyomása támad rólam, hogy egy arrogáns, fegyelmezetlen, ahogyesikúgypuffan, felelősségtudattól mentes ember vagyok. Ez nem igaz. Pont az ellenkezője. Komolyan veszem, amit csinálok. Állítólag nagyon is. Mindig a lehető legjobb teljesítményre törekszem, kivéve, amikor hormonális háborúkdúlnak bennem.  Olyankor kicsit visszaveszek a tempóból. Szívesen segítek másoknak, tudok a pénzemmel és az időmmel bánni, és igenis, vannak terveim. Mindig is voltak. Csak nem öt-tíz-húsz évre előre, és nem pontról pontra kidolgozva. A bebetonozott sémák, tervek és elvárások klausztrofóbiát váltanak ki belőlem. Kerülöm is őket. Lehet, hogy másnak működik, nekem nem. Az évek alatt arra jöttem rá, hogy az én esetemben hatékonyabb, és főleg stresszmentesebb, ha kijelölök egy irányt, nagy vonalakban elképzelem, hogy mit szeretnék, és menet közben a megérzésemre hallgatva, rendszeres (ön)értékelést tartva navigálok.

Active contentment. It is about being completely at peace with who you are and what you are doing in the moment while simultaneously creating visions for the future.

Szóval, terveim, elképzeléseim és céljaim igenis vannak, ugyanakkor tisztában vagyok azzal is, hogy nem lehet mindent befolyásolni, kontrollálni. Lásd: a jelenlegi koronavírus helyzet. Egyáltalán nem szerepelt a terveim között az, hogy négy hónapot lockdownban fogok tölteni, és az sem igazán, hogy Somersetbe költözünk. Nos, de így alakult, és a fő irány (értsd: amit szeretnék) még mindig ugyanaz, csak az útvonalon kellett egy kicsit változtatni. Manapság is éppen olyan fontosnak tartom a tanulást, mint régen, de a nyárra betervezett nyári továbbképzésből semmi nem lett, pedig de szívesen tanultam volna Bristolban. Meg tudtam volna ismerkedni új emberekkel, a szünetekben kávézhattam volna, és felfedezhettem volna a várost. Helyette lett online tanulás, ami kényszeresen kényelmesebb és olcsóbb is. Szeretnék fitt és egészséges lenni, de a kocogást nem nekem találták ki, így maradok a jógánál és a sétánál. Ha ettől kevésbé vagyok fitnesz-ambiciózus, azt hiszem, azzal ki tudok békülni. Olyan tervem soha nem volt, hogy világ körüli útra menjek vagy egzotikus nyaralásokon vegyek részt, és régen, ha mások kalandos utazásairól hallgattam beszámolókat, egy kicsit el is bizonytalanodtam. Én miért nem akarok ilyet? Ez azt jelenti, hogy lusta vagy gyáva vagyok? Hogy nincs tudásvágyam, kíváncsiságom más kultúrák iránt? Aztán rájöttem, hogy erről szó sincs. Egyszerűen kevesebbel is elégedett vagyok.

Kellett egy kis idő, mire rájöttem, hogy az ambíció mindenkinek mást jelent. A legjobb munkavállaló. Az év menedzsere. Lefutni egy vagy több maratont. Japánul tanulni. Minden nap négy órát edzeni. Önkénteskedni a helyi állatmenhelyen. Reggelente meditálni. Összegyűjteni egy új kocsira. Letenni egy nyelvvizsgát. Megszerezni egy második diplomát. És így tovább. Az én listámon ezek közül egyik sem szerepel. Ez nem azt jelent, hogy nem vagyok ambiciózus, csak azt, ahogy a magam módján.

Amikor például az egyetem elvégzése után Hollandiába költöztem, fogalmam sem volt, hogy meddig maradok ott, és mit fogok csinálni. Nem iratkoztam be nyelvtanfolyamra, hogy minél gyorsabban megtanuljam a nyelvet, és nem voltak ismerőseim, akik valahová be tudtak volna ajánlani. A holland úgy mond rám ragadt, és számtalan állásinterjún voltam. Próba szerencse. Soha nem voltam ideges, mert nem volt semmi veszíteni valóm. Ha Hollandia nem jön be, akkor még mindig marad Magyarország vagy valami más. Soha nem gondoltam volna, hogy három hónap elteltével folyékonyan tudok majd hollandusul kommunikálni, és megkapom az első igazi állásomat, mint angol tanár. Azt meg végképp nem gondoltam, hogy a próba-szerencséből körülbelül tizenhárom év lesz. Szóval, ha nem is voltak professzionális, anyagi stb. terveim, sok mindent elértem. Valószínűleg azért, mert a fő ambícióm az volt, hogy kihozzam az éppen adott helyzetből a legjobbat.

2011-ben költöztem vissza Magyarországra. Eleinte egy kicsit el voltam keseredve, mert akármilyen furcsán hangzik, az volt az érzésem, hogy mindent elölről kell kezdenem. Nem csak azért, mert egy betegségből kellet felépülnöm, hanem azért, mert napi szinten éreztem a kimaradt tizenhárom év hatását. Sok dologgal nem voltam tisztában, és biztos vagyok benne, hogy emiatt nem egyszer buta vagy értetlen benyomást tettem. A fiatalkori barátaim elkerültek az ország vagy a világ más pontjaira, legtöbbjük a családosok életét élte. Én pedig itt voltam egyedül. Nem fogalmazódott bennem meg, hogy hajrá!, akkor ki akarok alakítani egy napi rutint, barátokat keresek, és egy érdekes, jól fizető állást szerzek. Körülbelül két-három évbe telt, mire elkezdtem magam itthon-itthon érezni. Találtam, és váltottam munkahelyeket, felfedeztem a kedvenc kávézómat, megismerkedtem kedves és értékes emberekkel, és még egy macskám is lett. Közben utazgattam, és tartottam a kapcsolatot Merellel, aki majdnem ugyanúgy ingázott az Egyesült Államok és Hollandia között, mint én Magyarország és Anglia között.

Active contentment is growth. It is a state of mind that allows for ambitioin as well as peace.

Merellel gyakran beszélgetünk, pedig már több, mint két éve nem találkoztunk személyesen. Ilyenkor minden szóba jön: a munka, a magánélet, a jelenlegi helyzet, a terveink. Sokat szoktunk nevetni azon, hogy talán már a korunknak tudható be, de mintha egyre kevesebbel beérnénk. Mindketten otthonról dolgozunk, és a szabadidőnkben úgymond jól elvagyunk. Olvasunk, filmezünk, sétálunk, én jógázok (Merel nem), rajzolunk, kávézgatunk. Merel legújabb hobbija a szövés, én szívesen sütök. Vásárolni egyikőnk sem szeret. Miért is mennénk a boltba, ha online rendelni annyival könnyebb? Tartjuk a kapcsolatot a családunkkal és a barátainkkal, mert egyelőre kerüljük az utazást. Ami pedig a jövőbeli terveinket illeti: Merel jelenleg az USA-ban van, én Angliában, aztán majd meglátjuk, hogy alakul. Ilyenkor szoktuk azt mondani, hogy one day at a time, és do what feels right.

Ha valaki most megkérdezné, hogy milyen ambícióim vannak, akkor ezt mondanám. (Legalábbis ez fogalmazódott meg bennem, amikor tegnapelőtt hazafelé sétáltam.)

Szeretnék a munkámban jó és jobb lenni, mert ez az, amit a legszívesebben csinálok.

Szeretnék anyagiakban annyit keresni, hogy kellemes életem / életünk legyen.

Szeretném olyan dolgokkal tölteni a időmet, amelyek igazán fontosak, és amelyekben örömöm telik.

Szeretnék merni kreatívabb lenni, mert gyakran kapom magam azon, hogy cenzúrázom magam.

Szeretnék egészséges, fitt, szeretetteljes, és hálás lenni azért, amim / amink van.

Szeretnék minden nagy egy icipicit jobb változata lenni önmagamnak.

Mindezt pénzre, időintervallumra és pontról pontra kidolgozott tervre lefordítani nem könnyű, és szerintem nem is szükséges. Ha valamire törekszem, akkor az az active contentment, vagyis az aktív elégedettség. Nekem ez egyelőre pont megfelel:-)

Neked milyen ambíciód van, vagy éppen nincs?

 

 

 

Hozzászólás

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s