• Save

To-do lista helyett to-be lista

Vagyis (mindig) tenni helyett lenni.

Legalábbis én ezt így fordítottam le magamnak.

Valószínűleg nem véletlen az sem, hogy ezen a borongós vasárnapi délutánon olvasgatva pont egy ilyen témájú cikk akadt a kezembe egyik kedvenc holland magazinomból, a Happinez-ből. Az olvasottak arra inspiráltak, hogy – kisebb módosításokkal – megosszam őket itt a blogomon. Nos, lássunk is hozzá.

Jól érezni magunkat a bőrünkben, egészséges egyensúlyt teremteni a munka és a magánélet között, tovább lépni a karrierünkben, megtanulni elengedni a stresszt, hálásabbnak lenni azért, amink van, és még sorolhatnám. Bármi is jelenleg a cél, nagy a valószínűsége annak, hogy tennivaló-listánk ezekre a célokra van ráhangolva. Több zöldséget és gyümölcsöt enni. Minden nap időben hazamenni, és otthon nem a munkával foglalkozni. Álláshirdetéseket böngészni, és hetente egy állást megpályázni. Minden nap meditálni. Rendszeresen hálanaplót vezetni.

Bevallom, én is nagy listás vagyok. Vagyis inkább csak voltam. Minden napra megírtam, hogy mi az, amit meg ‘kell(ene)’ csinálnom, és sorra pipáltam ki az elvégzett feladatokat. Egy ideig ez elégedettséggel is töltött el, aztán észrevettem, hogy elkezd fárasztó lenni, és valahol szükségtelen is. Rájöttem, hogy to-do lista nélkül is megcsinálom azokat a dolgokat, amiket meg ‘kell’ csinálni. Lelkiismeretesen előkészítem az óráimat, megválaszolom az e-maileket, befizetem a számlákat, születésnapi köszöntőket küldök.  A különbség az, hogy a to-do lista nem mered a szemembe, sürgetve, hogy na még ezt is, meg azt is. Mert nagyon nem szeretem, ha sürgetnek. Az olyan stresszes.

7A446739-D19B-4E0B-A172-D35AA12DAB2A
  • Save

Abból is elegem lett, hogy mindig ‘akcióban’ legyek, mindig valamilyen hasznosnak tartott dologgal foglalkozzak. Hogy többre vihetném a munkámban? Miért? Szeretem, amit csinálok és nekem ez így pont jó. Jógáznom kellene minden nap? Hm. Van, amikor jógázni van kedvem, és van, amikor ahhoz, hogy fejhallgatóval  diszkózzak egyet a nappaliban. Gondolnom kellene a nyugdíjas éveimre? Lehet, de nem nagyon szoktam. Amilyen ütemben változik a világ, ki tudja, mi lesz húsz vagy harminc év múlva. Többet kellene társaságba járnom? Szerintem nem. Vannak barátaim, akikkel találkozhatok, amikor kedvünk van, és ez pont elég. Megszerezhetnék még egy nyelvvizsgát vagy elvégezhetnék egy tanfolyamot? Lehet. Sok minden érdekel, de kell mindenhez feltétlenül papír?

Szóval, ráébredtem, hogy a tennivaló listám helyett fontosabb lett a to-be, vagyis a ‘milyen is akarok lenni’ listám. Hogy mi az, ami eszembe jutott? Először is nem akarok a magát a to-do listája alapján megítélő leányzó lenni. Szeretnék lazább, mindfulosabb lenni: kevesebbet aggódni a jövő miatt, és jobban merni élvezni az itt-és-most-ot. Szeretnék gyakrabban csak olyan molyolgatós lenni, kevésbé stréber, kevesebbet fölöslegesen agyaló és elemezgető. Szeretnék hálásabb lenni azért amim van, ahelyett, hogy azt nézném, ami nincs, ami hiányzik és ami jobb lehetne. Szeretnék elnézőbb és kevesebbet követelő lenni másokkal, de elsősorban önmagammal szemben. Ez csak néhány dolog, de azt hiszem, mindenki érti, hogy miről van szó.

BB8DFC48-0050-4CA4-8C7A-14DAE57A26D7
  • Save

Félreértés ne essék: a to-do listával alapvetően nincs gond. Ami problémát okozhat az az, hogy néha elfelejtjük összehangolni az értékrendünkkel, a prioritásainkkal, a vágyainkkal. Ahelyett, hogy mélyen magunkba nézve – tudom, hogy ez talán túlzottan spirituálisan hangzik – és magunkból kiindulva szerkesztenénk meg, hagyjuk, hogy a környezetünk vagy a társadalom által ránk ruházott ‘kell’-ek, ‘muszáj’-ok és elvárások dominálják. Abban pedig azt hiszem egyetérthetünk, hogy lehetetlen személyes célokat elérni és boldognak lenni, ha csak arra fókuszálunk, amit mások csinálnak vagy elvárnak tőlünk.

Tegyük fel, hogy egészségesebben szeretnél élni. A munkahelyeden mindenki az új edzőteremről zeng, hogy az milyen jó. Ó, akkor ez az! Hetente háromszor irány az edzőterem! Magadat ismerve azonban tudod, hogy egyáltalán nem szeretsz nyilvánosan sportolni, nem bírod a bonyolult gépeket, a súlyok emelgetéséről már nem is beszélve. Sokkal jobban szeretsz egyet fallabdázni valamelyik haveroddal vagy biciklizni autózás helyett. Itt jelenik meg a to-be lista. Olyan ember akarsz lenni, aki elcipeli magát az edzőterembe, és egyik trendi gépről a másikra vánszorogva – szó szerint és mentálisan –  letudja a gyakorlatokat? Vagy olyan, aki egészségesebben él annak köszönhetően, hogy  élvezi a mindennapi tekerést az eddigi autókázás helyett, és jobban odafigyel arra, hogy mit eszik? Én például utálok futni és az uszodákat sem szeretem. Tudom – mert olvastam, és mások is próbáltak meggyőzni-, hogy a futás fantasztikus, és az úszás az egyik lehető legegészségesebb sport. Azt is tudom, hogy muszájból meg tudnám csinálni, de hogy nem élvezném egy percét sem, és hogy egy idő után feladnám, az is biztos. Így marad a jóga, az edzések alatt megtanult saját testsúlyos és súlyzós gyakorlatok, a séta és a tánc. Mert olyan ember szeretnék lenni, aki élvezi és örömét leli abban, amit csinál.

A5949683-BBA0-43CC-8F16-6260E7B09650
  • Save

A lényeg tehát az, hogy tennivalóid listája passzoljon az ‘ilyen akarok lenni’ listádhoz. Így sokkal nagyobb az esélye annak, hogy eléred azokat a dolgokat, amelyeket kitűztél magad elé. A célok eléréséhez szükséges (kis) lépések egy idő után szokássá válnak, beépülnek az életedbe különösebb erőlködés nélkül. De hogy is láss hozzá?

Kezd azzal, hogy írsz egy listát azokról a dolgokról, amelyeket te fontosnak tartasz, amelyek számodra értékesek. Ez szólhat az élet bármelyik területéről: kapcsolatokról, munkáról, hobbiról, egészségről. Hogyan szeretnél ezekhez viszonyulni? Mit tartasz elengedhetetlenül fontosnak? Szeretnél elkötelezett partner lenni? Együttműködő kolléga? Kiemelkedően teljesítő diák? Környezettudatosabb? Szeretnél több én-időt? Írd le azokat a dolgokat, amelyek igazán belőled jönnek, személyesek. Lehet, hogy elsőre csak két-három dolog jut eszedbe. Nem gond. Amint eszedbe jut valami új, add hozzá a listához. Az is lehet, hogy menet közben rájössz: ‘ja, ezt én nem is akarom, nem is illik hozzám, csak a tévében mondták, hogy jó’. Ezeket bátran húzd át. A lényeg az, hogy egy olyan lista álljon össze, amivel azonosulni tudsz. Ezek után már ‘csak’ annyi a teendő, hogy tudatosan figyeld magad: ahogyan viselkedsz, amilyen döntéseket hozol, ahogyan érzed magad. Minél nagyobb a harmónia a to-be listád és közötted, annál jobb. Ehhez persze idő, türelem és gyakorlás kell.

Ez normális.

Mert ahogy mondani szokták: we are all works in progress.

Neked mi van a to-be listádon?

 

Hirdetések

Hozzászólás