Hirdetések
  • Save

Mi az a mindfulness?

Manapság ‘divatos’ a mindfulnessről beszélni. Jómagam nem vagyok egy fanatikus trend-követő. Éppen ellenkezőleg: ha valami nagyon népszerű, és ahogy mondani szokták ‘még a csapból is az folyik’, akkor általában mellőzöm. Nem igazán szeretem, ha rám akarnak erőltetni dolgokat. A mindfulness azonban nem új számomra, hiszen még annak idején, Hollandiában ismerkedtem meg vele, s annak barátok között is több mint tíz éve. Azóta sokat olvastam róla, igyekszem a mindennapokban használni – ez gyakorlatban sokkal nehezebb, mint elméletben -, s mivel tényleg érdekel, gondoltam, szentelek neki egy – vagy több – blogposztot. Lássunk is hozzá.

Mit jelent a mindfulness? 

Több magyar fordítása létezik, s szerintem legtalálóbban a ‘tudatos jelenlét’ fejezi ki a lényegét. Az angol nyelvű meghatározása a következőképpen hangzik:

a mental state achieved by focusing one’s awareness on the present moment, while calmly acknowledging and accepting one’s feelings, thoughts, and bodily sensations, used as a therapeutic technique

 

Jon Kabat-Zinn az az amerikai orvos, aki az 1970-es években sokat tett a mindfulness népszerűsítéséért. Könyveiben konkrét technikákat írt le, amelyek bárkinek lehetővé teszik a mindfulness elsajátítását és gyakorlását. Egyik legismertebb műve a Bárhová mész, ott vagy – Éberségmeditáció a mindennapi életben című könyve. Jon Kabat-Zinn érdeme, hogy a zen buddhista meditációt sikerült ötvözni a nyugati világ orvostudományával. Napjainkban a Mindfulness Based Stress Reduction (MBSR) terápiás módszert sikerrel alkalmazzák egészségügyi intézményekben, iskolákban, börtönökben, munkahelyeken és a sportban is. Segítségével bizonyítottan nagy mértékben csökkenthetőek és orvosolhatóak a stressz, a szorongás és a depresszió tüneteit.

CFC12F98-DD92-4C97-BC86-5BB149548E1B
  • Save

Elsőre talán könnyűnek hangzik, hogy semmi mást nem kell tennünk, mint tudatosan jelen lennünk a jelen pillanatban. A gyakorlatban azonban ez nem kis kihívást jelent.Hányszor kapjunk magunkat azon, hogy gondolataink elkalandoznak, nem tudunk arra figyelni, amit éppen csinálunk vagy előre véleményt formálunk emberekről, dolgokról és a gondolatainkról, mindenféle címkével és jelentéssel ellátva azokat? Nagyon sokszor reflexíven reagálunk ahelyett, hogy ítélkezés nélkül ‘csak’ megfigyelnénk azt, ami körülöttünk és bennünk zajlik. Mindezt tudatosan, pillanatról pillanatra.

Ehelyett hajlamosak vagyunk az idő nagy részében a múltban vagy a jelenben ‘élni’. Elég, ha beugrik egy emlék vagy egy aggodalmas gondolat egy jövő- vagy múltbeli eseménnyel kapcsolatban.Ilyenkor részben meg is tapasztaljuk azokat az érzelmeket (szomorúságot, fájdalmat, aggodalmat, ingerültséget, csalódottságot stb.) éppen úgy, mintha az adott esemény valóban most történne. Az agyunk arra reagál, amit mi ‘látunk’, és azonnal valamilyen jelentést, érzelmet vagy reakciót társít hozzá. Azt pedig biztos érezte már mindenki, hogy testünk milyen érzékenyen tud reagálni átélt élményekre. Nekem például még ma is görcsbe rándul a gyomrom és izomgyengeség vesz rajtam erőt – főleg, ha eleve nem vagyok egy kirobbanó hangulatban – ha a klinikán eltöltött napokra gondolok.

Ha rendszeresen elkezdjük alkalmazni a mindfulness által javasolt technikákat, akkor megtanuljuk gondolatainkat objektívan, megfigyelőként kezelni, és ezáltal megszabadulhatunk vagy csökkenthetjük a stresszt, amelyet  zabolátlan, önkényesen felbukkanó gondolataink okoznak. Ehhez sokat kell gyakorolni. Egészen addig, amíg azt nem vesszük észre, hogy tudatosan képesek vagyunk a jelenre koncentrálni és nyugodtan elfogadni az adott pillanatban jelen lévő testi tüneteinket, érzéseinket és gondolatainkat. A mindfulness bizonyítottan képes arról gondoskodni, hogy abbahagyjuk a sokszor fölösleges és abszolút nem konstruktív agyalást, csökkentsük magunkban a stresszt és általánosan jobb közérzetnek örvendjünk.

481D08E4-B9B8-4D10-A0CD-37E1BBC52B58
  • Save

Mi, emberek életünk nagy részét a fejünkben töltjük. Ez alatt azt értem, hogy (nagyon) sokat gondolkodunk. Ez nem meglepő, hiszen az agyunk arra lett kitalálva, hogy gondolatokat generáljon. Szinte hihetetlen, de egy átlagembernek naponta mintegy 40.000-60.000 gondolata van. Ez óránként átlagosan kétezer gondolatot jelent. Nos, ha jobban belegondolunk: ezeknek nem lehet mindegyike értelmes, hasznos vagy éppen időszerű, ugye? Mégis hajlamosak vagyunk a legtöbb gondoltunkat – főleg a negatív és kritikus tartalmúakat – elhinni,  rájuk akadzkodni és elkezdeni elemezgetni őket. Így nem csoda, hogy belegabalyodunk egy negatív gondolat-spirálba és azt vesszük észre, hogy elkezdjük rosszul érezni magunkat. Gondolataink nagy része a jövőről szól: Hú, el kellene ugranom a szüleimhez. Még be kell fejeznem azt a jelentést. El ne felejtsem elküldeni azt az emailt. Ki kellene teregetni, utána meg elszaladni a postára. Mi van, ha holnap nem sikerül a vizsgám? Időben le kell, hogy feküdjek, mert holnap korán kelés, s még annyi dolgom van! stb. S mint azt már fentebb említettük, agyunk nem tud különbséget tenni egy jövő vagy egy múltbeli kép között, és testünk is úgy reagál, mintha az, ami még meg sem történt, most történne meg.

A mindfulness lényege tehát az, hogy tudatosan jelen legyünk a jelenben.

Képzeld el, hogy az autódban ülsz. Még be kell vásárolnod (biztos sokan lesznek a boltban, és parkolni sem lesz könnyű), vacsorát kell készítened, el kell mosogatni, meg kell fürdetni a gyerekeket, fel kell hívnod a barátnődet. Azt sem szabad elfelejtened, hogy felvedd azt a filmet, amit már régen meg szeretnél nézni, kigondold, hogy mit veszel a szüleid házassági évfordulójára, és még a szemetet is le kell vinni. Ja, és elő kellene készíteni a befizetendő számlákat, időpontot egyeztetni a fodrásszal, és kikészíteni holnapra a ruhákat, hogy ne legyen reggel kapkodás. Körülbelül így zajlik egy átlagos gondolatfolyamat, ugye? Nézzük, mi van akkor, ha a mindfulnesst alkalmazod?

Akkor egyszerűen csak hallod, ahogy berreg a kocsid motorja, és élvezed a rádióból áradó zenét. Kinézel az ablakon és látod, ahogy az égbolton úsznak a felhők. Vagy egyszerűen csak bámulod a közlekedési lámpát és elindulsz, amikor zöldre vált. Megfigyeled, mi történik körülötted: a többi autót, az utcán haladó gyalogosokat, hallod, ahogy csenget a villamos. Teljes mértékben jelen vagy a jelenben. Nem foglalkoztat, ami volt, és nem stresszelsz azon…..szóval, mondjuk azokon, amiket az előbb leírtam. Ez a mindfulness lényege.

A mindfulnesst alkalmazni és elsajátítani nem könnyű, de számos előnye van. Ha kitartó és következetes vagy, akkor észre fogod venni pozitív hatásait a mindennapokban. S ugyan ki nem szeretné jól érezni magát? Tehát, mik a mindfulness előnyei? 

• csökkenti a stresszt

• hatékonyabbá és produktívabbá tesz

• időt és energiát takarítasz meg, hiszen jobban tudsz összepontosítani

• segít jobban élvezni az életet, ami által kiegyensúlyozottabb és boldogabb leszel

• segít abban, hogy észrevedd és értékeld az élet apró dolgait

Ha kedved támadt azon nyomban kipróbálni, akkor íme egy egyszerű mindfulness gyakorlat.

Ülj le kényelmesen és végy néhány mély levegőt. Lazítsd el a vállaidat. Egy percig csak a ki- és belégzésre figyelj. Közben érzékeld, ami ebben a percben körülötted és benned zajlik. Ha egy gondolat jön (fog ám jönni, nem is egy), akkor hagyd tovább úszni, mint egy felhőt az égbolton. Ne szentelj neki figyelmet, ne reagálj rá még gondolatban sem. Halld a körülötted lévő hangokat (madárcsicsergés, az utcán tovavezető autók stb.), érezd a feneked alatt a párnát, a szobában keringő illatot, a hőmérsékletet. Érezd, ahogy egyre inkább beleolvadsz a pillanatba. Érezd, hogy mennyivel nyugodtabb lesz a fejed.

Ha gondot jelent, hogy minderre időt (általában 5-10 perc) szakítsd, akkor hasznos lehet, ha alkalmazol egy applikációt. Én legszívesebben a Calm applikációt használom esténként vagy ha szükségét érzem, akkor napközben. (Zárójelben jegyzem meg, hogy az esti meditációt Matthew McConaughey olvassa fel, ami már magában egy szuper bónusz.)

A jó hír tehát az, hogy a mindfulness tanulható. Fontos, hogy nyitott légy rá, és természetesen, hogy szakíts rá időt. S legyünk őszintén: az a napi 5-10 perc nem olyan sok, ugye?

Ha szeretnél többet olvasni a témáról, akkor az alábbi könyvek biztos érdekelni fognak:

Corinne Sweet: Mindfulness 

The Mindfulness Project: Én – Itt – Most 

Jon Kabat-Zinn: Bárhová mész, ott vagy

Szondy Máté: Megélni a pillanatot. Mindfulness – a tudatos jelenlét pszichológiája

Aki pedig inkább a magazinokat kedveli, annak előszeretettel ajánlom legfrissebb felfedezettemet angol nyelven: Planet Mindful. Már a formája és színei is csalogatóak, színvonalas tartalommal rendelkezik, és  szerintem ajándéknak is kiváló.

DBC2BFB9-B0ED-40F4-B9E9-F8BA231A1F90.jpeg
  • Save

 

 

 

 

 

Hirdetések

Hozzászólás

0 Shares
Share via
%d blogger ezt szereti: