• Save

10 tipp a túlagyalás ellen

Overthinking. Túlagyalás. Egymást kergető gondolatok. Átrágni, majd újra megrágni mindent. Elemezgetés a végtelenségig. Nem létező problémák, és valószínűleg soha be nem következő szcenáriók kreálása. Álmatlanság. Ingerültség. Nyugtalanság. Fáradtság. A koncentrációs képesség, a produktivitás és a kreativitás is hagy ilyenkor némi kívánnivalót maga után. A lazításról már nem is beszélve. Ismerős? Nekem igen. S ez néha szokott zavarni. A jór hír az, hogy mint sok mindenre, erre is van megoldás. Meg lehet tanulni kevesebbet agyalni, és gondolatainkat (sokkal) kevésbé komolyan venni.

Nem tudom, hogy a túlzott agyalás veleszületett dolog-e, vagy felnövekedésünk során alakul ki. Gyanítom, hogy egy kicsit mindkettő. Amikor még Pop velem lakott, nem egyszer irigyeltem, és szerettem volna, ha csak egy napra is, macska lenni. Máskor meg azon kapom magam, hogy féltékenyen nézem az óvodásokat. Milyen jó nekik! Ovis koromban olyan egyszerűnek tűnt minden. Maximum azon gondolkodtam, hogy hogyan lehetne kibújni a délutáni alvás alól, de jó lenne, ha baracklekváros fánkot kapnánk uzsonnára, vagy melyik harisnyámat vegyem fel melyik szoknyámhoz. Aztán az évek során valahogy feltűntek a kötelezettségek, az elvárások, a megfelelési kényszer, a hasznosnak és produktívnak lenni kis manói.  Jöttek, láttak, és azóta is itt vannak. Hol halkabban, hol hangosabban motyorognak, hajtogatják a magukét: ‘Ezt kellene, meg azt kellene. Így kellene, vagy éppen úgy. Biztos, hogy jó lesz ez így? Ezt szabad, azt nem. Blablabla.’ Fárasztó ám néha. Nem nekik, mert szerintem ők titkon élvezik a dolgot, hanem nekem. Aki tapasztal ilyesmit, valüszínűleg egyetért velem abban, hogy a túlzásba vitt agyalás alaposan meg tudja keseríteni az ember(lánya) napjait, és sok jó, különben egyszerű dolog elrontója. Ez a cikk erről fog szólni. 

9D2DC586-FD10-4A37-A8F7-8F9EC3315805
  • Save

Amennyiben ezt a blogposztot olvasod, valószínűleg feltetted már magadnak a kérdést, hogy mi tart vissza attól, hogy jól érezd magad? Valószínűleg az, hogy hozzám hasonlóan túl sokat gondolkodsz. És itt nem a konstruktív, pozitív gondolkodásról beszélek, hanem annak az ellenkezőjéről. Hogyan varázsoljunk pozitívból negatívat? Hogy lehet kaputtá elemezni mindent? Hogyan fókuszáljunk a nem elég jóra, az ez elég helyett. Ha ilyen kategóriákban olimpiát rendeznének, akkor már tuti nyertem volna egy pár aranyérmet. Holott nem vagyok buta. Pontosan tudom, hogy ez a viselkedés éppen az ellen dolgozik, ami fontos és bölcs dolog: egyszerűen jelen lenni az adott pillanatban, és élvezni – rosszabb esetben elfogadni-, ami van. Nos, ha ebben is magadra ismersz, és szeretnél változtatni rajta, íme 10 tipp, ami segíthet. Olvasd át őket nyugodtan, s válaszd ki, amelyik szimpatikus. Vagy próbáld ki mindegyiket, és alkoss magadnak egy kis fegyvertárat a túlagyalás ellen.  

  1. Minden csak perspektíva kérdése

Könnyű elkövetni azt a hibát, hogy jelentéktelen dolgokat felnagyítsunk. Amikor egy bolhából egy hatalmas mamutot varázsolunk. Amikor egy kis problémából tíz másikat kreálunk. Ha azt vesszük észre, hogy beindult a negatív gondolat lavina, rendre kell intenünk magunkat, és fel kell tenni magunknak a következő kérdést: Öt év múlva mennyit fog ez számítani? Vagy akár öt hónap, öt hét múlva? Fog egyáltalán valaha valamit is számítani? A tapasztalatom az, hogy ha elvégzem ezt az egyszerű gyakorlatot, akkor legtöbbször hitetlenkedve elmosolyodok. Komolyan ezen agyalok? Nevetséges. Ennél sokkal értelmesebben is el tudom tölteni az időmet. 

2. Limitáld a döntési időt

A sok agyalásnak az a hátránya, hogy addig vizsgálgatod a gondolataidat  – miközben ők mintha osztódással szaporodnának, és önállóan burjánzani kezdenének –  míg a végén nem látod a fától az erdőt, és totál döntésképtelennek érzed magad. Mi erre a megoldás? A döntési határidő. Mindegy, hogy kis vagy nagy döntésről van szó. Megvegyem ezt a cipőt? Lemondjam a születésnapot, ahová semmi kedvem nincs elmenni? Elkezdjek edzeni járni? Igent mondjak erre a megbízásra? A kisebb döntésekre (edzés, mosogatás, e-mailek megválaszolása stb.) a szakértők szerint elég 30 másodperc. Az agyunk ugyanis így működik: megkapta a kérdést/problémát, megadta a választ/megtalálta a megoldást, aztán tessék cselekedni. A nagyobb döntésekre, amelyek mérlegelve-morfondírozva napokig, akár hetekig is elhúzódhatnak, elég egy fél óra, de ha ez rövidnek tűnik, akkor egyezz ki munkanap leteltéig kiszabott határidővel. Mindez elsőre elhamarkodottnak, megfontolatlannak tűnhet, holott  csak praktikus, idő- és energiatakarékos. 

3. Légy akcióhős

Nem kell Pókemberré vagy Wonder Womanné válnod, csupán a kevesebb agyalás (lásd 2. pont) és több akció taktikájáról van szó. Irányítsd figyelmedet tudatosan és fókuszálj az elvégzendő feladatra. Felejtsd el a multitaskingolást, egyszerre csak egy dologgal foglalkozz. Ilyenkor ajánlatos a külső ingereket minimalizálni: ideiglenesen kiiktatni azt az információ-dömpinget, aminek nap mint nap ki vagyunk téve. Facebook, Instagram, Messenger, internet, tévé, rádió, pittyegő üzenetek, pop-up reklámok. Nem kell mindig mindennek bekapcsolva lenni, és nem kell mindenre azonnal reagálni. Tudom, hogy mai világban ez nem olyan menő, hiszen a multitaskingolástól hatékonynak és produktívnak tűnünk. Igen, tűnünk. Engem személy szerint ingerültté, nyugtalanná, és kevésbé produktívvá tesz. Különben is szívesebben vagyok nyugodt, mint menő.

86E0B740-9D54-41DB-AB7B-CDAEEA1E19C7
  • Save

4. Engedd el a kontrollt

Lásd be, hogy nem befolyásolhatsz és irányíthatsz mindent. Könnyű elhitetni magunkkal, hogy ha ötvenszer átrágunk valamit, akkor minden eshetőségre fel vagyunk készülve, és elkerülhetjük, hogy terveinkbe hiba csússzon. Aláírom, nem kell hanyagnak lenni, de tapasztalatom szerint mindig van egy +1 verzió, ami eszünkbe sem jut egészen addig, amíg szembesülünk vele. Erre általában utazás közben döbbenek rá. Minden bepakolva, nálam az útlevél, jóval indulás előtt kint vagyok a reptéren, becsekkolás simán megy, stb. Mégis, többször megesett már olyasmi, amit 24 órás túlgondolkodással sem tudtam volna megjósolni. Elveszett a poggyászom. Egy vihar miatt nem tudtunk landolni. Kétszer adták el a jegyemet. Sztrájkolt a személyzet. Ilyenkor nem sok mindent tehettem, mint elfogadtam, hogy ez van, majd lesz valahogy. Mi értelme van olyasmin agyalni, amin úgy sem tudunk változtatni? Különben ez az utazás egyik előnye: mindfulnesszesen rugalmassá teszi az embert.

5. Ki vagy, ha éhes vagy? 

Tessék, itt egy virtuális Snickers. Nem, ez itt nem a reklám helye. Észrevettem, hogy ha fáradt vagyok, alacsony a vércukrom vagy túl sok inger ér egyszerre, nem tudok hatékonyan és tisztán gondolkodni. Ingerült vagyok, nyugtalan, hisztis, lehangolt. Régen elkövettem azt a hibát, hogy olyan gyors döntést hoztam, olyan választ adtam, amit elvártak tőlem, csak azért, hogy pihenhessek, bekaphassak egy falatot vagy végre egy kicsit csend legyen körülöttem. Ha nem is éppen egy Snickers jelenti számodra a megoldást, mindenképpen fontos gondoskodnod arról, hogy optimálisan működj. Hidd el, a gondolataid is nyugodtabbak lesznek.

6. Bye-bye kusza és irracionális félelmek

Az irracionális félelemekről már írtam korábban egy blogbejegyzést. Az igazság az, hogy alaposan meg kellett velük küzdenem az évek során, s néha-néha még visszatérnek. Élénk fantáziával megáldott, elemezgető leányzó lévén, agyamnak semmi gondot nem okozott mindenféle problémát, buktatót, ijesztő, kényelmetlen, ‘drámai’ jeleneteket kigondolnia, és ezek következményeit óriásira nagyítania. Mi lesz, ha lekésem a buszt, és nem érek a megbeszélt helyre időben? Mi lesz, ha vérvétel után elájulok? Mi lesz, ha elfecsérelem az életemet? Mi lesz, ha nem megyek el arra a találkozóra és ezzel elszalasztok egy esélyt? Blablabla. Most csak egy pár dolgot írtam le, ami spontán eszembe jutott. Simán meg tudnék tölteni hasonlókkal egy A4-es lapot. (Különben nagyon-nagyon ritkán szoktam késni. Még soha nem ájultam el vérvételkor. Hogy elfecsérelem az életemet? Hm. Lehet. Majd kiderül. Amúgy meg abban hiszek, hogy a nekünk szánt esélyek úgyis megtalálnak minket.) Az irracionális, felnagyított félelmek esetében segít, ha felteszed magadnak a kérdést: Most komolyan. Mi a legrosszabb, ami történhet? (Megyek a következő busszal. Legfeljebb fellocsolnak. Nos, éppen ezért kell azt csinálni, amiben jól érzem magam, és aminek szerintem értelme van. Hm, az az esély, ami nem talál meg, az valószínűleg nem is nekem van szánva. stb.). Ha ezt teszed, akkor rájössz, hogy irracionális félelmeid csak kreálmányok, és a valósághoz semmi közük. Ez pedig megnyugtató, nem?

7. Mozgásra fel!

Aki rendszeresen sportol, az tudja, hogy a mozgás – minél intenzívebb, annál jobb – segít kilépni a fejünkből és megszabadulni a bennünk lévő feszültségtől. Mert a túlagyalás képes ám feszültséget generálni. Ezt azért írom ilyen bátran, mert saját tapasztalattal alá tudom támasztani. Ha nyugtalanító gondolatok kergetőznek a fejemben – még akkor is, ha úgy érzem, a sok agyalástól semmi energiám nincs -, fogom magam és megcsinálok egyet az Asana Rebel  edzéssorozatából, elmegyek az edzőterembe, evezek néhány ezer métert és olyan gyakorlatokat végzek, amelyeknél számolni és erőlködni kell. Ilyenkor semmi energiám nem marad ‘hülyeségeken’ gondolkodni. Körülbelül arra tudok figyelni, hogy nehogy fejbe vágjam magam a medicinlabdával vagy a lábamra ne ejtsek egy x kilós súlyt. Az edzés után általában sokkal nyugodtabbnak, letisztultabbnak érzem magam és kellemesen fáradt vagyok. No energy for overthinking.

8. Gyakorold a tudatos jelenlétet

Mindfulness. Híve vagyok a mindfulnessnek, de sajnos napjainkban olyan hanyagul trendien dobálóznak vele, hogy sokaknak elcsépeltnek, ellenszenvesnek hangozhat. Ettől eltekintve ma már bizonyított, hogy a tudatos jelenlét gyakorlásával megtanulhatunk kívülállóként, objektíven tekinteni gondolatainkra. A mindfulness figyelmünket az itt és mostra irányítja, és segít abban, hogy kilépjünk a negatív gondolatok mókuskerekéből. Hogyan gyakorolhatjuk a tudatos jelenlétet? 

  • Lassíts. Mozogj lassabban, beszélj lassabban, biciklizz lassabban vagy bármi legyen is, amit éppen csinálsz. Például, ha sétálsz, érezd, ahogy a talpad a talajt érinti. Ha mosogatsz, érezd, ahogy a víz érinti a bőrödet. Aktiváld minden érzékszervedet, figyeld, hogy mit tapasztalsz, és mi történik körülötted.
  • Mond ki hangosan: “Most éppen fogat mosok.” “Most mosogatok.” “Most sétálok a parkban.” Lehet, hogy bután hangzik, de ez az egyszerű emlékeztető megakadályozza, hogy a gondolataid ide-oda ugráljanak, és automatikusan az itt és mostra irányítja a figyelmedet.
  • Stop és újra start. Ha úgy érzed, hogy hatalmába kerít a túlagyalás, szakítsd meg a gondolatfolyamatot. Szólj magadra (gondolatban vagy hangosan): “Stop!” Ezután 1-2 percig kizárólag arra figyelj, ami körülötted történik. Minél részletesebben teszed ezt, annál jobb.

20C6AACD-2924-4A8E-A22D-F32A444E7AC8
  • Save

9. Keresd a nem-túlagyalók társaságát 

Biztos vagyok benne, hogy mindannyian ismerünk legalább egy olyan valakit, aki nem agyal túl dolgokat. Nem rágódik, nem elemez, hanem cselekszik, és egyszerűen élvezi, amit csinál. Személy szerint nekem nagyon jót tesz, amikor elmondom, hogy ezen vagy azon morfondírozok már ki tudja mióta, és egy ilyen valaki rám szól: “Mit kell ezen ennyit agyalni?” Mire én: “Igaz is, mit kell ezen ennyit agyalni?” S máris jobban érzem magam. Valahol azt is olvastam, hogy állítólag annak az öt embernek az átlaga vagyunk/leszünk, akikkel a legtöbb időt töltjük. Ez már magában okot ad arra, hogy alaposan megválogassuk, kinek a társaságában tartózkodunk. Ne feledkezzünk el arról sem, amit olvasunk, hallgatunk, nézünk: blogok, könyvek, fórumok, filmek, podcastok és minden egyéb, ami beáramlik a mindennapjainkba. Gondolkozz el azon, hogy vannak -e olyan források, amelyek túlzott agyalást váltanak ki belőled. Találd meg a módját, hogy több időt tölts olyan dolgokkal és emberekkel, amelyek pozitív hatással vannak rád. Olyan keepitsimpleandenjoy módon.  

10. Kind reminders, azaz apró emlékeztetők

A túlagyalásról való leszokás nem könnyű. Nem elég csak elhatározni,  folyamatosan szembesíteni kell magunkat azzal, hogy ezen változtatni akarunk. Ha azt hiszed, hogy egy átlagos nap alatt majd magától eszedbe jut a leszokás gyakorlása, akkor áltatod magad. Segítségre lesz szükséged. Használj apró emlékeztetőket. Lehet ez egy post-it lapocska, amelyre ráírod: ‘Keep it simple’. ‘Lassíts.’ ‘Relax.’ ‘Már megint túlagyalok dolgokat?’ Ragaszd ki egy olyan helyre, ahol rendszeresen rávetődik a tekinteted: a fürdőszoba tükörre, a hűtőszekrényre, a naptáradba, az íróasztalodra. Választhatsz egy témához illő hátteret a telefonod vagy a számítógéped képernyőjére is: ‘Stop overthinking.’ ‘Overthinking kills your joy.’ ‘Take it easy.’ Meglehet, hogy szöveg helyett elég egy fotó vagy egy kép. Légy kreatív! Elvégre is az a lényeg, hogy számodra működjön a dolog.

612CF505-E2CC-4DC0-B3FA-2B666764DF2C.jpeg
  • Save

S végül egy applikációt szeretnék ajánlani, amelyet én előszeretettel használok. Próbáld ki Te is! Mi més is lehetne a neve, mint Calm?

Hirdetések

Hozzászólás