Az erőedzésről

Tudom, nem egy eredeti vagy kreatív cím, de jobbal nem tudtam előállni, pedig sokat gondolkodtam rajta. Voltak különböző variációk, mint például a ‘Minden, amit az erőedzésről tudni kell’, ezt azonban hamar elvetettem, mivel nem vagyok szakember és nem is akarom magam annak feltüntetni. Aztán ott volt az ‘Amit az erőedzésről tanultam’, de ez nem lett volna teljes, mivel az elmúlt hat hónapban nem csak az erőedzésről tanultam meg egyet s mást, hanem általa is, elsősorban önmagamról, de az ‘Amit az erőedzésről és az erőedzéstől tanultam’ elég hosszadalmasnak és vontatottnak hat, ugye? Így leegyszerűsítettem a dolgot (a keep it simple megközelítés gyakran beválik), mondván, hogy majd kimagyarázom találékonyságom hiányát. Nos, ez ezennel meg is történt. Akkor térjünk rá a lényegre. Szerda este van, izomláz mentes vagyok, így könnyen fog menni a gépelés. Tehát: Miről fog szólni ez a cikk? 

Amint azt előző posztomban említettem, februárban kezdtem el rendszeresen edzeni. Pontosan tudtam, hogy mit szeretnék: jelenlegi vékony alakomat megőrizve erősebb, izmosabb, tónusosabb lenni és megszabadulni a hát-, váll- és derékfájástól. Amikor ezt közöltem Zsuzsival (hivatalosan: Lakatos Zsuzsa, személyi edző), ő mosolyogva és magabiztosan kijelentette, hogy rendben, ha ezt akarom, akkor ezen fogunk dolgozni, én pedig rá bíztam magam. Az együtt töltött órák alatt sokat tanultam az erőedzésről, valamint a saját testsúlyos gyakorlatokról. Ebben a cikkben erről szeretnék írni. Először arra fogok kitérni, hogy mi történik a testünkkel, ha (komolyan) elkezdünk edzeni, majd saját tapasztalatomra alapozva elmondom, hogy milyen mentális és személyiségformáló plusszokat kaptam eddig. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az én esetemben heti három óráról van szó, amelyek alatt súlyokkal, TRXszel, bosu labdával, gépekkel, fitnesz szalaggal stb. dolgozunk, kiegészítve ezt olyan gyakorlatokkal, amelyeknél kizárólag a saját testemre van szükség: fekvőtámasz, plank, húzódzkodás és társai.

Bevallom, hogy amikor először elkezdtem súlyokat emelgetni, kicsit megijedtem: nem akarok én mini Schwarzenegger lenni! Mint kiderült, emiatt nem kell aggódnom. A női hormonrendszer ugyanis sokkal kevesebb izomépítésért felelős hormont tartalmaz, mint a férfiaké, ezért egy magamfajta leányzó számára a súlyzós edzés okozta terhelés természetes módon csak annyi izomzat felépítését teszi lehetővé, ami a tónusos, formás fizikum felépítéséhez szükséges. A rendszeres súlyzós edzés által fejlődnek az izomrostok, aminek következtében egy idő után megnő a test alapanyagcseréje, hiszen az izmoknak pihenés közben is több energiára van szükségük. Wayne Westcott kutatása szerint 2 hónapig tartó súlyzós edzés során egy átlagos nő 0,9 kg izmot épít fel, miközben közel 1,9 kg testzsírtól szabadul meg. Westcott azt is kimutatta, hogy a 2 hónapos periódus után a nők szervezete átlagosan napi 80-100 kalóriával többet használ fel. A mérleg ilyenkor nem igazán mérvadó, hiszen lehet, hogy a fogyás – feltéve, ha ez a cél – elhanyagolható, de a tükörből mégis egy sportosabb, feszesebb alak köszön vissza ránk. Ennek az a magyarázata, hogy 1/2 kg zsír négyszer akkora helyet foglal el, mint 1/2 kg izom. Az erőedzés emellett növeli a csontsűrűséget, csökkenti a hát- és derékfájást, jobb lesz tőle az állóképesség, fejleszti az egyensúlyérzéket és a testtudatot. S hogy a lényeget nem felejtsem el: az életkor nem akadály. Legyek én a példa, hiszem túl a negyedik x-en vágtam bele és nem én vagyok a legidősebb az edzőteremben.

IMG_5893Röviddel azután, hogy elkezdtem edzeni, megszűnt a hát- és derékfájásom. Ez  egy pár izomlázas alkalomba, de végre éreztem, hogy van és dolgozik a mély hátizmom, tehát erősödik. Ami az egyensúlyérzéket illeti: eleinte meg sem tudtam magam tartani a bosu labdán, ám mint tudjuk: gyakorlat teszi a mestert. A testtudatomon azonban folyamatosan dolgozni kell: mikor feszítem meg a hasam, zárom be a lapockámat, szorítom le a vállamat, tartom egyenesen a hátamat. Szerencsére Zsuzsi mindenre odafigyel és kijavítja az apró hibákat, elősegítve azt, hogy a következő alkalommal automatikusan korrigáljam magam az adott gyakorlat elvégzésénél. A legjobb pedig az, hogy erre az edzőtermen kívül is rászoktam: nem görnyedek ülés közben és a járásom is magabiztosabb.

Ami a saját testsúlyos gyakorlatokat illeti, hát, soha nem gondoltam volna, mennyire meg tud izzasztani egy adag becsületesen elvégzett fekvőtámasz, a plank pozíció megtartása ‘x’ másodpercig (főleg bosu egyensúly labdán) és sorolhatnám tovább: kitörés, walk-out, húzódzkodás és nagy kedvencem, a bolgár guggolás. Ilyenkor nem izzadós létemre is izzadok. Nem kicsit. Néha egy kis káromkodás is kicsusszan, de semmi durva. Ezekben a gyakorlatokban tulajdonképpen azt szeretem a legjobban, hogy nem bonyolultak, de helyes elvégzésük odafigyelést és koncentrációt igényel, hatékonyan változtatható a nehézségi szintjük, így  folyamatos kihívást jelentenek. Az interneten rengeteg edzésterv található, de nekem  nagyon sokat számít, hogy egy személyi edző biztat, megdicsér és pontosan tudja, hogyan hozza ki belőlem akkor és ott a maximumot. Ami a legjobban motivál, az az, hogy fejlődök. Minden plusz fekvőtámaszra és húzódzkodásra nagyon büszke tudok lenni. Tényleg. 

Azt hiszem, hogy itt tartok egy kis szünetet, mert elég későre jár és holnap pontban egy órakor jelenésem van a Corpus Fintessben. Edzés után újult erővel folytatom majd az írást. Az oda-vissza séta során ugyanis gyakran megszáll az ihlet. Remélem, nem lesz ez másként most sem.

IMG_5869.PNGNos, ahogy ígértem, itt vagyok és készen állok az írásra. Hogy milyen volt a mai edzés? Mondjuk úgy, hogy inspiráló. Elvégre is a cikk második felében az erőedzés mentális és személyiségfejlesztő hatásairól szeretnék beszélni, ma pedig újfent megtapasztalhattam mindezeket. Írtam is magamnak egy listát, amelyet ezennel meg is osztanék. Az (edzés) megtanított

✔️ kitartóbbnak és türelmesebbnek lenni önmagammal és másokkal szemben.

✔️ lépésről lépésre, fokozatról fokozatra haladni a rohanás és kapkodás helyett.

✔️  megismerni a határaimat és merni azokat feszegetni.

✔️ leszokni a hisztiről (különben nem vagyok egy hisztis típus, de eleinte, ha nem sikerült egy gyakorlatot jól elvégeznem, el-eltört a mécses; most már csak annyit mondok magamban – vagy hangosan -, hogy “okés, lesz ez még jobb is”).

✔️ a kitartásra és akaraterőm aktiválására aktiválására az élet més területein is.

✔️ arra, hogy nem kell mindig tökéletesnek lennem, a lényeg, hogy magamhoz viszonyítva egyre jobb és jobb legyek.

Mindezek mellett az edzések után sokkal nyugodtabbnak, ugyanakkor energikusabbnak érzem magam. Mintha kitisztították volna a fejemet, lesöpörték volna rólam az esetleges feszültséget. Gyakran megesik, hogy hazafelé sétálva hirtelen megoldást találok egy problémára, amin napokig rágódtam vagy támad egy ötletem, például egy óratervvel kapcsolatban. Azt is észrevettem, hogy kiegyensúlyozottabb, összeszedettebb vagyok, jobban kezelem a mindennapokban adódó stresszhelyzeteket és sokkal jobb a közérzetem. Lehet, hogy dicsekvésnek hangzik, de az elért eredményekre büszke vagyok, ezáltal pedig mintha az önbizalmam is több lenne. Bizony, ezt mantrázgatom magamban olykor-olykor: healthy, confident and happy. S mint az izmokért, bizony ezért is meg kell dolgozni.

2 Comments

Hozzászólás