We love Malmö!

Tegnap este Merellel visszaérkeztünk Hollandiába és alig hittük el, hogy milyen hamar elrepült a Malmöben töltött öt nap. Szívesen maradtunk volna még, mert nagyon jól éreztük magunkat, mint ahogy ezt többször hangosan gondolkodva közöltük egymással az út folyamán. A nyugalom, az emberek kedvessége, a színek, az épületek, a számunkra idegen nyelv bájos intonációja, a letisztult egyszerűség, mind megerősítettek minket abban, hogy ha csak néhány nap erejéig, de részei lehettünk egy olyan kultúrának, ami valami miatt közel áll hozzánk (vagy ahogyan Merel megfogalmazta: ‘rezonál velünk’).

Ahogy bőröndjeinket húzva sétáltunk a malmöi állomásra, Merel feltette a kérdést: – És mi lesz a következő úticél? Ezen gondolkodnom sem kellett: Reykjavík. Nem tudnám megmagyarázni, hogy miért pont az izlandi főváros az, ami évek óta vonz, de azt hiszem ez nem is lényeges. A lényeg az, hogy mindkettőnknek tetszik az ötlet. Már csak azt kell kitalálni, hogy mikor megyünk. Valószínűleg valamikor jövőre, mert Merel szombaton indul két hétre Kanadába, a karácsonyt New Yorkban tölti, s amilyen gyorsan telik az idő, biztos lesz tavasz vagy nyár, mire tudunk találni egy közös szabad hetet. De ezt már megszoktuk, ugyebár. 

De visszatérve Malmöre.

Mi az, amit mentális útinaplónkban rögzítenénk?

Milyen képek, benyomások maradtak meg az ott töltött napokról?

• Az Öresund-hídról elénk táruló nyugodtan kelepelő szélturbinák, az acélszürke bársonynak ható víz és a tipikusan északi ég látványa.

image

• A Lilla Torg pittoreszk terén üldögélve elfogyasztott finom kávé, amelyhez természetesen jár egy chokladbollar. (Még az olyan ‘én aztán nem eszek cukrot és csokit’ típusoknak is, mint Merel.)

image

• Ahogy csak úgy az orrunk után menve, a Gustav Adolfs Torg terére érve egy méltóságteljesen csendes parkra lettünk figyelmesek. Hatalmas gesztenyefák árnyékában az elmúlt évek korát viselő sírkövek sorakoztak a széles sétány mellett. Mint kiderült, a hely, ahová tévedtünk, több, mint egy városi park: a Gamla Kyrkogarden temető. Volt valami különös abban, hogy az elmúltak ilyen módon összekötődnek a belváros nyüzsgésével. Látszólag senkinek nem okozott gondot, hogy a temető-parkon átkocogva, sétálva vagy éppen biciklizve dolgára igyekezzen.

image

• A Ribersborgstrand mentén tett séta.

• A Västra hamnen negyede a futurisztikus-fehéren magasló Turning Torso-val.

image

• A számunkra nagyon ízletes egyszerű svéd ételek: rozskenyér sajttal, egy ‘ilyen finomat még nemigen ittam’ csésze kávéval. Zöldség és hal minden mennyiségben. Bodzás italok hidegen és melegen. És nagy kedvencünk: a medvecukor, vagyis a ‘lakrits’, lehetőleg szalmiáksós bevonattal.

image

• Külön köszönet a török buszsofőrnek, aki ingyen kivitt minket az Emporia bevásárlóközpontba, hogy másodszorra is rendezhessünk egy ‘shop until you drop’ napot!

image

• A St Jacobs Stenugnsbageri barátságos, rugalmas személyzete, akik a harmadik reggelre már pontosan tudták, hogy egy americano, egy croissant és egy espresso macchiato lesz elvitelre a két házzal arrébb lakó, olyan svédesen, de mégsem svédül beszélő lánynak.

image

Lehet, hogy nem néztünk meg mindent, ami egy malmöi látogatás alkalmával kötelező lenne, mint ahogy az is biztos, hogy más egy országban élni, mint csupán néhány kellemes napot vakációként ott tölteni. Mindenesetre Malmöt és a svédeket szívünkbe zártuk és nem kizárt, hogy a jövőben visszalátogatunk még. S akkor nem hagyjuk ki a Chokladfabrik-ot és a tengerben való fürdőzést sem:-).

 

One Comment

Hozzászólás