Londoni vakáció: péntek, azaz Friday

A mai és a tegnapi napom itthon-ülős és környéken-sétálgatós volt.

Egyszerűen azért, mert így esett jól és persze azért is, mert tegnap délutánra megint esedékes volt két Női Portál cikk leadása, így volt írni- és dolgoznivalóm is.

Szóval a tegnap délelőttöt írással plusz emailezéssel töltöttem, és kettőre el is készültem mindennel. Jöhetett a megérdemelt kikapcsolódás. Cipőt rántottam és elindultam a dombon felfelé. Laci már sokat mesélt az Alexandra Palace-ről és hogy onnan milyen szép a kilátás és hogy milyen jó ott lejtőzni, ha kellemes az idő. Szinte szégyelltem magam, hogy majdnem egy hét ittlét után még nem voltam képes megnézni.

Na de ami késik, az nem múlik, ugyebár.

A nap angol mivoltát meghazudtolva sütött, én pedig jókedvűen kaptattam az emelkedőn. El az első buszmegállóig – kb. 100 méter, aztán a kis ösvényen jobbra. Nem volt nehéz dolgom: követtem a kutyát sétáltatókat. Jómagam nem vagyok egy kutyabarát – kiskori rossz emlék miatt, de itt mindenki betartja az előírásokat és nem voltak szabadon rohangáló egyedek. Azért résen voltam és megkönnyebbülten lélegeztem fel, amikort öt perc múlva egy tágas parkban találtam magam. Egy tábla mutatta az Alexandra Palace felé az irányt. Csak egyenesen. Igen, már láttam is a kupoláját. Úton át, lépcsőn fel és tessék: lábaim előtt feküdt London.

IMG_2031
Kilátás az Alexandra Palace-ről.

Maga az épület meglehetősen nagy. Méltán viseli a ‘palota’ nevet. Tulajdonképpen 1873-ban nyitották meg “The People’s Palace” néven és az volt a célja, hogy a Viktória-korabeli londoniak ide járhassanak rekreálódni. Sajnos tizenhat nappal az átadás után a kupolában tűz ütött ki és az épület komoly károkat szenvedett. Emiatt 1875. május 1-jén nyílt meg újra a nagyközönség előtt. Azóta is rendkívül népszerű és nem csak a kilátás miatt.

Napjainkban is évente sok rendezvénynek ad otthont. Tegnap például a nemzet bokszolói mérkőztek meg egymással, ma pedig Street Food and Craft Beer Festival van egész nap, holnap pedig International Yoga Day lesz. Habár ha úgy fog zuhogni az eső, mint most, nem hiszem, hogy kiülök a zöldbe pózolni és meditálni.

Körbesétáltam a palotát és újra a parkban találtam magam, de ezúttal egy másik részén. Gyerekek etették a mini-farm állatait, családok vízibicikliztek a kacsa-tavon és a kávézó terasza is megtelt beszélgető, ábrándozó, olvasgató emberekkel. Reméltem, hogy megpillantok majd egy kis mókust és igen! mielőtt kiléptem volna a park kapuján, sikerült egyet lencsevégre kapnom.

IMG_2038
Mókuska

Muswell Hill-nek vannak igazán csendes utcái. Az ember szinte el is felejti, hogy Londonban jár. Ki is élveztem a sétát és habár nem vagyok nagy kertész, de a rózsák valósággal lenyűgöztek. Megértem, hogy az angolok nagy gondot fordítanak a kertjükre. A többnyire szürke és felhős eget ellensúlyozni kell valami színnel. Jót tesz az ember lelkének. Legalábbis úgy gondolom.

IMG_2036

Amint visszaértem a központba, nem tudtam ellenállni a kísértésnek, hogy vásárolgassak egy kicsit. Jó ideje keresek egy olyan elegáns, magassarkú cipőt, amiben tudok is járni. Elvégre is van olyan alkalom, amikor az emberlányának nőiesen kell megjelennie. A három cipőbolt közül a Clarks-ra esett a választásom, mert tudom, hogy ők odafigyelnek az anatómiára. Bye-bye lábfeltörés, esetlen billegés. Azt már megtanultam, hogy ha találok egy olyan kabátot, farmert vagy cipőt, ami pont jó és tetszik is, akkor azt teketóriázás nélkül meg kell venni. Ezért nem is gondolkodtam sokáig és tértem haza diadalittasan egy pár fekete, elegáns és magassarkú topánkával!

IMG_2047

Amint a mellékelt ábra mutatja vettem ám még mást is. Nem tudtam elnyomni magamban a kis dolgoknak örülő kislányt. Huszonnégy különböző színű Sharpie és ha már van Sharpie gyűjteményem, akkor legyen hozzá frankó tolltartó is inspiráló üzenettel. A kis sárga doboz a Maison Blanc-ból származik és egy glutén- és cukormentes mini-citromos- habos pitét rejt. ( Igen, igen: a lemon meringue pie, amiről már korábban szó volt, csak egészséges változatban. )

Hiába, kellenek kis örömök, amik megédesítik az ember napjait.

Jó hír: elállt az eső!

Folyt. köv.

Hozzászólás